Kossuth-díjas énekmondó, dalszerző. 1946. november 6-án született Budapesten. A Tolcsvay Trió alapítója, a Magyar Mise szövegírója, Az ég ígérő fa szerzője.
Kossuth-díjas énekmondó, dalszerző. 1946. november 6-án született Budapesten. A Tolcsvay Trió alapítója, a Magyar Mise szövegírója, Az ég ígérő fa szerzője.
Életút
A budai gyerekkortól a beatzenekarokon, a Tolcsvay Trión és a népzenei fordulaton át a pázmándi énekmondóig. A számozott hivatkozások a Források lapra mutatnak.
Budapest, Budai Vár
Tolcsvay Béla 1946. november 6-án született Budapesten, a Budai Várban.12 Szülei Budapest ostroma alatt egy pincében ismerkedtek meg; édesapja az erdélyi Hátszegről, édesanyja Fertőszentmiklósról származott.2 Apja, Tolcsvay Nagy Béla zenetanár volt, aki otthon is sokat zongorázott.13 Öccse, Tolcsvay László 1950. június 24-én született; később zeneszerzőként és előadóként ő is országos ismertségre tett szert.3
Gyermekkorát a Várnegyedben és részben a fertőszentmiklósi nagymamánál töltötte.2 Hatévesen kezdett zenét tanulni, tanára tanácsára csellózott, és az iskolai zenekarban is játszott.3 Konzervatóriumba készült, de a beatzene eltérítette: basszusgitározni azért tanult meg könnyen, mert a hangszer szerepe a csellóéhoz hasonló.31 Gimnáziumi tanulmányairól a források eltérően írnak (Toldy vagy Rákóczi Gimnázium) ellenőrizendő.
1960-tól 2026-ig
Évről évre, forrásokkal: az évszámra kattintva a Források lap megfelelő tétele nyílik meg.
Beatzenekarokban játszik, előbb a Strangersben, majd a Wanderersben, öccsével együtt.
Megalakul a Tolcsvay Trió (Béla, László és Balázs Gábor nagybőgős), városi folk-beat dalokkal. A Várklubban az Illés koncertjeinek szüneteiben lépnek fel.
Balázs Gábor kiválik; megalakul a Tolcsvayék és a Trió Szilvássy Zsolttal, Németh Oszkárral és Móricz Mihállyal.
Fő szervezője a június 10-i diósgyőri popfesztiválnak, amelyet később „magyar Woodstockként” emlegettek. Koncz Zsuzsával és az Illéssel létrehozzák a KITT-egyletet. Meghívást kap a megalakuló Fonográfba, de nemet mond; László alapító tag lesz.
Kresz Albert fotográfussal Gyimesbe utazik. Az erdélyi népzenei élmény egész további pályáját meghatározza.
Újraalakítja a triót Pomázi Zoltánnal és Czipó Tiborral; Latinovits Zoltán irodalmi estjein lép fel a színész haláláig.
Ady-verseket zenésít meg Kútvölgyi Erzsébet estjeihez; lemezboltot visz a budai Batthyány utcában.
A Krónikást alakítja a Lúdas Matyi zenés színpadi változatában (zene: Tolcsvay László, dalszöveg: Bródy János); a darab lemeze 1984-ben jelenik meg.
Bemutatják a Magyar Mise rockoratóriumot a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon (zene: Tolcsvay László, szöveg: Tolcsvay Béla); a lemez még abban az évben megjelenik.
Újraindítja a trió pályáját. A dohányzásról és az alkoholról való lemondás ihleti a Napfényfia (1992) lemezt, ezt követi a Rijjadóleány (1996) és a Csillaglánc (1999): ez a „Szép szerelmem, Magyarország” trilógia. A mai trió tagjai Egri László és Czipó Tibor.
Pázmándra költözik; a falu parasztházai a gyerekkori Fertőszéplakra emlékeztették.
Máriaremetén bemutatják Az ég ígérő fa táncos daljátékot, amelyet Béres Melindával készített Az égig érő fa meséje nyomán. Ezt tartja fő művének.
Március 15-én Kossuth-díjat kap. Májusban Vereben bemutatják az Aranyfényű asszony népi rituális játékot.
Az Aranyfényű asszony színházi koncertként szerepel a VIII. Keresztény Színházi Fesztiválon az Új Színházban (április 7.).
Fellép Diósdon (június 13.) és a XXV. Misztrál Fesztiválon (július 18.). Októberben az M5 Húrokon írt történelem sorozata portréepizódot mutat be róla. November 6-án 80 éves.
Képek
Gondolatai
Források: A mottója a Magyar Hírlap szerint · Életútinterjú · Képmás, 2022 · A hatvanas évekről, Veol, 2016 (részletek a Források lapon)
